A tagjelöltből uniós politikai célponttá avanzsált kaukázusi állam felett továbbra is Damoklész kardjaként lebeg az orosz fenyegetés, de legalább az amerikai viszony enyhülőfélben van.
Georgia vagy Grúzia? Már a kaukázusi ország megnevezése is egyfajta értékválasztást takar. Az állam a szovjet időket idéző, nálunk is közkeletű Grúzia elnevezés helyett már a 2000-es évek közepe óta arra törekszik, hogy a nemzetközi diplomácia a történelmi nevét vegye át. Így 2011 óta Magyarországon is a Georgia elnevezés a hivatalos. Ez a folyamat pedig egyértelműen a grúzok nyugati orientációjának tükre és eredménye.
Azé a történelmi folyamaté, amelynek őszinteségét az utóbbi években egyre többen kérdőjelezik meg a nyugati világban. Ennek a legfőbb oka a tavalyi választások tisztaságával kapcsolatos kételyek és az ország „orosz mintájúnak” titulált átláthatósági/szuverenitásvédelmi törvénye. Az ezek körül tomboló politikai, illetve diplomáciai tornádó következtében mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok elhidegült Georgiától.
Ezt is ajánljuk a témában
Hivatalosan is megerősítették a kormánypárt győzelmét Grúziában. A bejelentést több incidens is megzavarta, a választási bizottság vezetőjét festékkel öntötték le, az ellenzék az ülésnek helyet adó épület előtt tüntetett.
Sőt, egyenesen azzal vádolták Irakli Kobakhidze miniszterelnököt, hogy ő és a nyugaton populistának bélyegzett pártja, az országot 2012 óta vezető Grúz Álom, intézkedéseivel Vlagyimir Putyin igájába hajtja a hazáját.
Tekintsük át, miért is olyan lényeges, hogy mi történik a Fekete-tenger partján fekvő, kevesebb mint négymillió lakosú országban!
Georgiát földrajzi elhelyezkedése teszi kiemelten fontossá mind a Nyugat, mind Oroszország, illetve Kína számára, hiszen a három erőközpont ütközőzónájában, azok metszéspontján helyezkedik el. Ez pedig önmagában is kitűnő táptalajt szolgáltat a politikai feszültségek kialakulásához.
A grúz társadalom többsége a nyugati orientáció híve, az ország 1991-es Szovjetuniótól való függetlenségét kimondó népszavazás óta. Ugyanakkor – akárcsak a régió számos országa – Georgia is súlyos, máig megoldatlan történelmi terheket és kérdéseket cipel magával.
Legutóbb a 2008-as orosz–grúz háború rengette meg az ország integritását, Abházia és Dél-Oszétia de facto megosztott régiókká válásával nemcsak a nemkívánatos orosz katonai jelenlét szilárdult meg az országban, de a konfliktus egy régóta lappangó tendenciára is rávilágított.
A nemzetközi megfigyelők ugyanis megállapították, hogy az elsőként támadó grúz csapatok akcióját Moszkva provokálta ki titkosszolgálati módszerekkel. Az orosz hírszerzés pedig a Szovjetunió szétesése óta intenzív tevékenységet folytat az országban.
Ez azonban nemcsak a nyugati-euroatlanti orientáció további erősödésével járt a közvéleményben, hanem fokozta a külföldi beavatkozástól való, jogosnak tűnő félelmeket is.
A grúz politikai rendszer kapcsán a nyugati világban napjainkra mély legitimációs válságról beszélnek az elemzők és a politikusok. A 2024. október 26-ai választásokat tömegtüntetések követték, miután az ellenzék választási csalást emlegetett.
Annak ellenére, hogy az EBESZ jelentései szerint a voksolás jelentősen szabadabb és demokratikusabb volt, mint a jelenlegi ellenzék által 2008-ban és 2012-ben szervezettek, az Európai Parlamentben ezt másképp látta.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök szerint külföldi ügynökök mozgatják a szálakat, mire az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jó ütemérzékkel kiállt a vesztes ellenzéki pártokat támogató tüntetők mellett.
Az Európai Unió az eredmények megsemmisítését, és megismételt választást sürgetett, továbbá szankciókat helyezett kilátásba a georgiai vezetőkkel, köztük Irakli Kobakhidze miniszterelnökkel szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezen felül szankciókkal is büntetnék a választást megnyerő Georgiai Álom párt politikusait.
Tibiliszi válasza nem késett sokat:
novemberben felfüggesztették Georgia uniós csatlakozási folyamatát, amelyre a tervek szerint legközelebb 2028 végén térnek vissza.
Ezt is ajánljuk a témában
Áll a bál Tbiliszi utcáin.
A miniszterelnök akkor kifejtette, hogy országa és az EU közötti kapcsolatok csakis kétoldalúak lehetnek, a nemzeti büszkeség nézőpontjából pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy a tagság csak Brüsszel kegyelméből adható meg számukra.
A helyzet elmérgesedését az is elősegítette, hogy a kormányellenes tüntetések egyre erőszakosabbá váltak, a rendőrök pedig az ellenzék több képviselőjét, illetve több száz demonstrálót vettek őrizetbe.
Ezzel a grúz kormányzat nyugaton ismét kiérdemelte az „autoriter”, illetve a „Putyin-párti” bélyegeket, amin Kobakhidze idén június 2-ai bejelentése sem enyhített sokat:
ekkortól ugyanis „teljes mértékben életbe lépett” az ország tavaly elfogadott, éles kritikák kereszttüzében álló szuverenitásvédelmi és átláthatósági törvénye.
Kapcsolódó vélemény
Magyar Nemzet
Langy esők jönnek– Georgia már nem vágyik minden áron az unióba.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényéhez (Foreign Agent Registration Actet; FARA) hasonló rendelkezés életbe léptetése nagyon is indokolt volt, miután
külföldről finanszírozott politikai szereplők az elmúlt négy évben négy különböző forradalmat is megpróbáltak kirobbantani az országban.
Azért döntöttek a törvény teljes körű alkalmazása mellett, mert szerinte az
elengedhetetlen az állam szuverenitásának és nemzeti érdekeink védelméhez”.
Hozzátette:
Ha valaki kívülről akar forradalmakat finanszírozni Grúziában, legalább átláthatóan kell tennie. A törvény ezt az elvet tükrözi.”
A jogszabállyal kapcsolatban az Európa Tanács főtitkára, Alain Berset még februárban fejezte ki komoly aggodalmait, amikor telefonon tárgyalt a miniszterelnökkel. Kobakhidze ekkor elzárkózott attól, hogy az EU Georgiával közös munkacsoportot állítson fel a szabályozás lehetséges módosításának vizsgálatára. Berset szerint a lépés jogállamisági és törvényességi aggályokat vet fel.
A grúz törvény lényege, hogy eddig akár húszezer dolláros bírságra is számíthattak azok a szervezetek, amelyek nem regisztráltak „külföldi ügynökként” egy kormányzati adatbázisban, ha költségvetésük legalább 20 százaléka külföldről érkezik.
Június elejétől azonban azok a jogi vagy természetes személyek, akik nem tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók.
Az elmúlt hónapokban több ellenzéki vezető is börtönbe került – Zurab Dzsaparisze és Nika Melia, a Változásért Koalíció vezetői, illetve június 13-án Nika Gvaramia, a párt egyik meghatározó alakja került előzetes letartóztatásba –, a hatóságok pedig civil szervezeteket és független médiumokat vizsgálnak a törvény alapján.
Az előző hónapokban úgy tűnt, hogy a georgiai kormány hiába hivatkozik amerikai mintára az intézkedései kapcsán, az Egyesült Államok új kormányzata sem nézi feltétlenül jó szemmel az országban zajló folyamatokat.
A Joe Biden vezette Fehér Ház korábban nyíltan kritizálta a Grúz Álom politikáját és szankciókat vezetett be a párt több politikusa, illetve a kabinet és az államapparátus tagjai ellen. A Trump-adminisztráció pedig nem törte magát, hogy visszavonja ezeket.
Irakli Kobakhidze még májusban fogalmazott meg komoly kritikát az USA vezetése felé, miután nyílt levelet írt Donald Trump elnöknek és J. D. Vance alelnöknek, arra kérve őket, hogy „törjék meg a Grúz Álommal kapcsolatos csendet”:
Az új amerikai kormányzat hallgatása nem valódi hallgatás. A [mostani] helyzetet csak akkor nevezhetjük »hallgatásnak«, ha a kapcsolatok semlegesek, azonban a mi kapcsolataink nem semlegesek. (...) Egyfajta aktív-negatív státuszról beszélhetünk.”
A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy kormánya „a kivárás álláspontjára helyezkedik” az amerikaiak felé, és úgy vélte ennek hossza attól függ, hogy „ki kerül ki győztesként Donald Trump mélyállam ellen folytatott harcából”.
Ugyanakkor abszurdnak nevezte az amerikai demokraták hazája ellen irányuló kritikáit, amelyek szerint a kormány például Irán-, Kína- vagy oroszpárti lenne.
Kapcsolódó vélemény
Georgiában nem népszerűek az oroszok, maradjunk ennyiben.
Még a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága sem mert olyan dolgokat hangoztatni, mint amiket bizonyos amerikai és európai tisztviselőktől vágnak a fejünkhöz”
– tette hozzá.
Május végén aztán kétféle reakció is érkezett Washingtonból:
Ezt is ajánljuk a témában
A Manchester City egykori futballistája lett az államfő.
Irakli Kobakhidze szerint a két üzenet hangneme nem is lehetett volna eltérőbb, aminek kulcsát ő abban látta, hogy a külügy által írt levél az amerikai mélyállam hozzáállását tükrözi:
A külügyminisztérium levele gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a grúz kormányt, és közvetlenül a grúz népet szólította meg, megkerülve a megválasztott hatóságokat. Ezzel szemben az elnöki adminisztráció levele (...) az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a grúz kormánnyal.”
Amerikának akár a béke, akár az ukrajnai konfliktus további eszkalálódása kapcsán fontos lehet Georgia, így egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire ellenséges a viszony a két állam között.
Ezt is ajánljuk a témában
Válaszút előtt Georgia: Kelet vagy Nyugat felé nyit? Hosszú időre eldöntheti a következő választás a kaukázusi ország sorsát.
Az orosz–amerikai/európai uniós érdekek törésvonala mellett Georgia a kínai gazdasági törekvések egyik fókuszpontja is a régióban. Peking és Tibiliszi 2017-ben – a térségben elsőként – kötött egymással szabadkereskedelmi megállapodást, egy évvel korábban pedig a grúzok csatlakoztak a kínai Belt and Road Initiative-hez (BRI) is.
A BRI Kína globális gazdaságfejlesztési és geopolitikai programja, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök hirdetett meg még 2013-ban. Célja, hogy egy szárazföldi és egy tengeri ágból álló infrastrukturális és gazdasági hálózatot hozzon létre Kína és a világ többi része, főként Ázsia, Európa és Afrika között.
Georgia a BRI létfontosságú szárazföldi láncszeme, mivel ideális helyszín az EU és Kína közti alternatív, Oroszországot elkerülő áruszállítási útvonal, az úgynevezett középső folyosó (Middle Corridor) kiépítéséhez.
A Baku–Tbiliszi–Kars vasútvonal révén Grúzia tranzit-hubként működik több, jelentős kínai beruházás és vállalat számára, miközben az ország kereskedelmi forgalma dinamikusan növekszik.
A szabadkereskedelmi egyezmény eközben lehetővé teszi, hogy Grúzia hatékony közvetítőként jelenjen meg a keleti és a nyugati gazdasági érdekszférák között.
Ennek is köszönhető, hogy Georgia gazdasági teljesítménye az elmúlt években látványosan növekedett: az ország 2023-ban 7,5 százalékos GDP-növekedést produkált, amit
Idén június 11-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig 7 százalékos gazdasági növekedéshez gratulálhatott a második magyar–georgiai kormányzati csúcstalálkozón grúz kollégájának, amelyet
csillagászati teljesítménynek” nevezett.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök elmondta, hogy mindkét ország kiáll a szuverenitása mellett, és elutasítja, hogy külső szereplők háborús konfliktusaiban eszközzé váljon.
A grúz lari stabil, az infláció alacsony, a költségvetési politika prudens.
A gazdaság húzóágazatai – a logisztika, a mezőgazdaság és a turizmus – jelentős növekedést produkáltak. A Fekete-tenger partján fekvő olyan kikötővárosok, mint Poti és Batumi fejlesztése, vagy az anakliai mélyvízi kikötő terve is azt jelzik:
Georgia a kaukázusi térség stratégiai jelentőségű tranzitállamává vált.
Ennek ellenére az állam továbbra is magas munkanélküliséggel küzd, ami különösen a fiatalok körében jellemző. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az uniós integráció leállítása és a brüsszeli támogatások elmaradása hosszú távon alááshatja a befektetői bizalmat, bár ennek egyelőre nem sok jele mutatkozik.
Az igazi veszélyt az jelentheti a gazdasági növekedésre és stabilitásra, ha Brüsszel megfogadja az ország előző elnökének, a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó Szalome Zurabisvili kívánságát, és
minden eddiginél keményebb gazdasági szankciókat vezet be Georgiával szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Az államfő az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: Georgia épp egy „kvázi orosz állammá” alakul át, és a kormánypárt ellenőrzést gyakorol az ország jelentősebb intézményei felett.
A volt államfő a GLOBSEC nemzetközi konferenciáján úgy fogalmazott:
Fokozni kell a Georgiával szembeni európai szankciókat. Még több, és még erősebb európai szankció kell. Miért? Mert egy olyan kis országgal, mint Georgiával szemben a szankciók működnek. Károkat okoznak. Fájnak. Megölik a grúz gazdaságot és privát szektort. Vagyis hosszú távon ezzel meg fogják majd buktatni a grúz kormányt.”
Zurabisvili kijelentette:
Az EU-nak Georgiával szemben folytatni kell azt, amit az elmúlt évben: nem szabad elismerni a grúz kormányt és hatalmat és meg kell állítani az európai csatlakozásukat, amíg a Grúz Álom párt van hatalmon.”
Ebből is látszik, hogy nem is annyira alaptalanok a grúz kabinet külföldi beavatkozástól való félelmei.
Ezt is ajánljuk a témában
Georgia volt elnöke saját országa ellen kért kemény gazdasági szankciókat az Európai Uniótól.
***
Fotók: AFP
Magasról tesznek Zelenszkijék a korrupcióra, és ez még a legkisebb baj.
A békéről és a további fegyverekről is beszélt az amerikai és az ukrán elnök, akik sokkal nyugodtabb hangulatban váltak el egymástól, mint Washingtonban.
Nem igazán érvényesül a bírói függetlenség az Európai Unió Bíróságában – mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel.
Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, így legfeljebb ahhoz van joga, hogy csatlakozási kérelmet nyújtson be.
Az amerikaiak elérték a rég dédelgetett céljukat.
Magyarország és Olaszország sem kér a legújabb brüsszeli őrületből.
Magasról tesznek Zelenszkijék a korrupcióra, és ez még a legkisebb baj.
A békéről és a további fegyverekről is beszélt az amerikai és az ukrán elnök, akik sokkal nyugodtabb hangulatban váltak el egymástól, mint Washingtonban.
